Egy családi házba kellett mennem. A tulajdonos illedelmesen be is engedett. Mentünk be a gázóra felé, ami pont ott volt, ahol a mosógép is, amit pedig éppen szerelt valaki. Mivel az egész területen szét volt pakolva, ő meg úgy ült a földön, mint egy gyerek, megkértem, hogy engedjen oda a mögötte levő gázórához.

– Jó napot kívánok! A gázórát szeretném leolvasni. Be tudna engedni? Mire a férfi morcosan nézett rám és így felelt:

– Lépjen át rajtam!

– Köszönöm – válaszoltam és átléptem a lábai felett, ahogy kérte, s még a tulaj érezte kellemetlenül magát.

Amit szerintem megfelelően tettem:

 Átléptem az embert, s nem tettem megjegyzést.

Önkritika/változtatási javaslat magamnak:

 Ma is ugyanígy tennék.

Mi a Te meglátásod?

Lépj velem kapcsolatba, fejlesszük együtt az emberekkel való foglalkozás módját és írd meg nekem a javaslat@pszichosztori.hu e-mail címre, szerinted mi a történet tanulsága és mi lett volna a megfelelő magatartás a leolvasó részéről!

Mónus Tamás, 2018. Október 17.