Egy fiatal hölgy engedett be a kapun, majd a felém futó kutya láttán így szólt hozzám:

– Ne féljen, nem bánt a kutya!

Erre én így válaszoltam neki:

– Tudom, már voltam bent úgy is, hogy nem voltak itthon.

 Erre meglepetten nézett rám a hölgy, és elmondtam neki, hogy a párja telefonba legutóbb kérte, hogy menjek be, mert nincsenek itthon, de nyitva a kapu. 

Amit szerintem megfelelően tettem:

  Észrevettem az arckifejezésén, hogy valami félreérthetőt mondtam.

Önkritika/változtatási javaslat magamnak:

  Minden rendben volt. 

Mi a Te meglátásod?

Lépj velem kapcsolatba, fejlesszük együtt az emberekkel való foglalkozás módját és írd meg nekem a javaslat@pszichosztori.hu e-mail címre, szerinted mi a történet tanulsága és mi lett volna a megfelelő magatartás a leolvasó részéről!

Mónus Tamás, 2019. Január 03.