Egy lakóparkba nagyon különlegesen vannak a csengők telepítve. Minden lakáshoz tartozik egy szám. Ami alapvetően rendjén is van, de a következő lépcsőháznál nem kezdődnek elölről a számok, hanem folytatódnak, de nem logikus sorrendben, hanem össze-vissza.

 A lépcsőházak csengői közül bármelyiken nyomom meg pl. az 1-es csengőt, akkor az kicseng annál a lakásnál, akihez az 1-es van beprogramozva. 

 Nagyon sok lépcsőháznál azonban nincsenek kiírva a számok, így csak találomra ütöttem be egy számot. Az illető azt válaszolta a kaputelefonba, hogy mindjárt beenged. Mivel nem jött senki, nyomtam a következő számot. Az is azt mondta, hogy mindjárt kijön és beenged.

 Ekkor már gyanús volt a dolog és felfigyeltem egy hangos beszédre két háztömbbel arrébb: ki szórakozik? Ekkor észrevettem két embert, de nem gondoltam arra, hogy őnekik csengettem. Újra benyomtam egy számot és közben hallottam, hogy ez a két ember hangosan beszél:

– Már megint ide csenget!

 Ekkor már világos volt, hogy a csengő abban a házban cseng ki és kijött a harmadik ember is.  Kicsit kijjebb mentem, hogy lássam őket, amikor az egyikük észrevette, hogy figyelem őket. Odakiabált ezért:

– Maga szórakozik a csengőkkel?

– Én nem szórakozom – elnézést – szeretnék ide bejutni, de nem tudom, hogy milyen számot kellene megnyomnom, hogy itt csengjen, mert nincs kiírva semmi.

– De ne ide csengessen, hallja!?!

– Jó, akkor meg tudja mondani, hogy milyen számok tartoznak ide?

– Én nem tudom, de ne ide csengessen, világos?

– Ne haragudjon, de én itt csengetek!

 Ezután megnyomtam megint egy számot, egy jóval arréb lévőt, mint amik ott csengtek, de megint ott nézett ki valaki az ablakon.

– Hozzád is becsengetett?

– Igen, ki az? – kérdezte a kisöreg.

– Ott van! Ott szórakozik az ember!

 Jobbnak láttam abbahagyni, mert bár valóban szórakoztató volt, a látszat ellenére én tényleg ide akartam bejutni.

 Végül megkerestem a közös képviselőt, aki beengedett és szidta a kivitelezőket, de hogy milyen számok tartoznak ide, azt ő sem tudta megmondani…

 

Amit szerintem megfelelően tettem:

  Abbahagytam az eredményre nem vezető próbálkozást.

 

Önkritika/változtatási javaslat magamnak:

   Bár ez egyáltalán nem egy szokványos sztori, s nem is valószínű, hogy még egyszer hasonló előfordulna, de mondjuk ebben a lakóparkba előfordulhat, így ennél a lépcsőháznál és hasonló helyzeteknél jobb, ha azonnal a közös képviselő segítségét kérem.

 

Mi a Te meglátásod?

Lépj velem kapcsolatba, fejlesszük együtt az emberekkel való foglalkozás módját és írd meg nekem a javaslat@pszichosztori.hu e-mail címre, szerinted mi a történet tanulsága és mi lett volna a megfelelő magatartás a leolvasó részéről!

 

Mónus Tamás, 2019. Január 16.

Vissza a topikba