Lakótelepi lépcsőház előtt veszekedett egy nő a lábtörlővel:

– Ezerszer megmondtam már, hogy ne hagyd el a helyed! Igaz? De te sohasem hallgatsz rám! Most meg lapítasz! Nem ilyenkor kellene meghúznod magad! Miért nem tudsz legalább egyetlen napig viselkedni? Még egyszer elmozdulsz innen, ki foglak kötni! Nem viccelek, hiába nézel most meg ilyen ártatlanul! Nem fogok meghatódni!

 

Amit szerintem megfelelően tettem:

  Nem néztem bolondnak a nőt, csak mosolyogtam…

 

Önkritika/változtatási javaslat magamnak:

   Megkérdezhettem volna, hogy nem harap a kutyus? Azért azt érdekes lett volna látni, hogy mit reagál rá… 

 

Mi a Te meglátásod?

Lépj velem kapcsolatba, fejlesszük együtt az emberekkel való foglalkozás módját és írd meg nekem a javaslat@pszichosztori.hu e-mail címre, szerinted mi a történet tanulsága és mi lett volna a megfelelő magatartás a leolvasó részéről!

 

Mónus Tamás, 2019. Január 31.

Vissza a topikba