Egy idős hölgy nagyon örült a leolvasásnak, s amíg én olvastam a kerti mérőt, ő betotyogott a házba. Amikor kijött, láttam, hogy kezében több tízezres van és megkérdezte:

– Tud visszaadni, aranyos?

– Visszaadni? Dehát miből?

– Sajnos csak tízezreseim vannak és 26.550 Ft a számla.

– De nekem ne tessék pénzt adni!

– Jaj, ne mondja már, kedves, ha már a gázművektől jött, vigye már el nekik, nem tudok elmenni a postára!

– De nekem nem tud fizetni, ne haragudjon, de én csak leolvasó vagyok, nem számlás! 

 A hölgy nagyon csalódott volt, de végül megértette, hogy erre már nincsen lehetőség. Sajnáltam őt, ugyanakkor örültem is, hogy nem egy szélhámosnak ajánlotta fel ezt a rengeteg pénzt…

Amit szerintem megfelelően tettem:

  Azonnal visszautasítottam szegény asszony kérését.

Önkritika/változtatási javaslat magamnak:

   Minden rendben volt.

Mi a Te meglátásod?

Lépj velem kapcsolatba, fejlesszük együtt az emberekkel való foglalkozás módját és írd meg nekem a javaslat@pszichosztori.hu e-mail címre, szerinted mi a történet tanulsága és mi lett volna a megfelelő magatartás a leolvasó részéről!

Mónus Tamás, 2019. Január 23.