Naplóm célja

 Az emberi lélek megismerése napjainkban, amikor annyi sok lelkileg sérült, beteg ember él közöttünk, számomra több, mint érdeklődés. Életek, kapcsolatok, lelki állapotok megértése, esetleges befolyásolása nem szakemberként azért is különösen fontos nekem, mivel pályafutásom legelejétől, 1995-től napjainkig mindvégig emberekkel foglalkoztam. 2011-től közműórák leolvasásával foglalkozom. Rengeteg történettel, élethelyzettel a hátam mögött kezdtem bele a blog írásba.

 Az élet tele van nem várt szituációkkal, a normálistól eltérő helyzetekkel, meglepő emberek viselkedésével való szembe találkozással, meghökkentő kérdésekkel,megszólításokkal, amikkel a tapasztalatok nélküli ember csak dermedten, tehetetlenül áll szembe, vagy rosszul reagál rá, amiből további bonyodalmak származnak.

 Célom egyrészt bemutatni azokat a történeteket, amikkel élete során talán ritkán találkozik az átlagember, én azonban, mivel egész nap a legkülönfélébb emberek között mozgok, töményen és sokszoros mennyiségben élek át. Másrészt úgy vélem, minden történetnek van tanulsága, értelme, mondanivalója, amiket kár lenne megtartani kizárólag magunknak…

 Én magam is átélem sok ember életét, különös történeteit, amiket mesélnek. Tudok tanulni mindegyikből. A legegyszerűbb embertől is van mit tanulni, ha az ember fogékony rá és meglátja mások történeteiben a tanulságot.

 Ezért azt gondolom, aki nyitott rá, képes lehet felmérni magát az általam megírt történetek által, ha beleéli magát a helyzetbe, s felteszi magának a kérdést: Én mit tettem volna egy hasonló szituációban?

Mónus Tamás, 2014. Január 06.

Hozzászólások lezárva.