Csengettem, kiabáltam egy házhoz, s a kertből szaladt előre egy hölgy.

– Ne kiabáljon! Jövök! Mit szeretne?

– A gázórát leolvasni. Bocsánat, hogy kiabáltam, de csengettem is és arra nem jött ki senki.

– A csengő nem működik, hiába nyomja! Ki van kapcsolva, hogy ne zavarja a cicákat a pihenésben.

 

Általam levont tanulság:

 Van, ahol jobb cicának lenni, mint máshol gyereknek.

 

Amit szerintem megfelelően tettem:

Megtettem mindent a bejutásért, s a meghökkentő válaszon nem nevettem, bár nagyon váratlanul ért és viccesnek is tartottam, de tiszteletben tartottam a hölgy szerintem kissé túlzó cicaszeretetét.

 

Önkritika/változtatási javaslat magamnak:

 Ebben a helyzetben ugyanígy tennék ma is.

 

Mi a Te meglátásod?

 Lépj velem kapcsolatba, fejlesszük együtt az emberekkel való foglalkozás módját és írd meg nekem a javaslat@pszichosztori.hu e-mail címre, szerinted mi a történet tanulsága és mi lett volna a megfelelő magatartás a leolvasó részéről!

Mónus Tamás, 2014. December 04

Vissza a topikba