Egy idősebb hölgyhöz csengettem. Kijött, nagyon szigorúan nézett rám, mire megszólítottam:

 

– Csókolom, a gázórát kellene leolvasnom.

 

– Igen? És hányszor? – kérdezett vissza nagyon mérgesen.

 

 Erre nem szóltam semmit, csak kedvesen néztem és vártam, hogy beengedjen. Ő közben látszott, hogy zavarba jött, többször nem kérdezett, s beengedett.

 

Általam levont tanulság:

 Sok a zavarodott elme, gondolkodás. Ezekre nem mindig hasznos válaszolni, néha elég egy kedves tekintet, egy mosoly, s az magától is kitisztul. 

 

Amit szerintem megfelelően tettem:

 Minden rendben volt véleményem szerint.

 

Önkritika/változtatási javaslat magamnak:

 Ebben a helyzetben ugyanígy tennék ma is.

 

Mi a Te meglátásod?

Lépj velem kapcsolatba, fejlesszük együtt az emberekkel való foglalkozás módját és írd meg nekem a javaslat@pszichosztori.hu e-mail címre, szerinted mi a történet tanulsága és mi lett volna a megfelelő magatartás a leolvasó részéről!

 

Mónus Tamás, 2016. December 18.

Vissza a topikba