Nagyon sok furcsaságot mondanak az emberek, bár a szavak jelentését értem, sokszor olyan furán fejezik ki magukat, hogy nem mindig értem meg egyből, mit is akarnak mondani. Ha egyből nem is, azonban később, elgondolkodva mindig rájövök, mit is akartak. A mai kérdését azonban egy ügyfélnek akárhogy gondolkodom órák óta, akkor sem értem.

Leolvastam a gázórát, mire Ő így szólt hozzám:

 

– Lejön?

 

– Micsoda? – kérdeztem vissza értetlenkedve.

 

– Lehozta? – kérdezte másképp, de ezt sem értettem.

 

– Mit?

 

– Átjött? – kérdezte, s láttam rajta, hogy fogalma sincs arról, hogy én nem értem mit kérdez. Ezért nem szaporítottam a szót, és válaszoltam neki:

 

– Igen, átjött. Lehozta.

 

Általam levont tanulság:

 Vannak, akik nem tudják kifejezni magukat, de ennek nincsenek is tudatában…

 

Amit szerintem megfelelően tettem:

 Nem erőltettem a végletekig, hogy magyarázza meg, mit akar, hanem tudomásul vettem, hogy kíváncsi valamire, ami egyébként nem is lényeges. Így nem szaporítottam a szót, egyszerűen azt válaszoltam, amit egyébként hallani akart.

 

Önkritika/változtatási javaslat magamnak:

 A második kérdésnél már észre kell venni, hogy nem érti az illető, hogy nem értem mit mond. Ha ilyen lényegtelen dologról van szó, amire ráadásul tudom, hogy csak egyféle válasz adható, hogy az ne szüljön újabb kérdést, akkor hamarabb rá lehet válaszolni, nem érdemes tovább boncolni a kérdést.

 

Mi a Te meglátásod?

Lépj velem kapcsolatba, fejlesszük együtt az emberekkel való foglalkozás módját és írd meg nekem a javaslat@pszichosztori.hu e-mail címre, szerinted mi a történet tanulsága és mi lett volna a megfelelő magatartás a leolvasó részéről!

 

Mónus Tamás, 2017. Február 28.

Vissza a topikba