Lakótelepi lakás ajtó előtt álltam és csengettem. Kinyílt az ajtó és mögötte egy meztelen, egész teste festett szívecskékkel teli fiatal hölgy állt, szája csókra állt.

 Nem hittem el, hogy jól látok-e, csak néztem és kicsit én voltam zavarba, pedig nem nekem kellett volna. A hölgynek gondolom feltűnt, hogy nincs még rajta a várt személy, kinyitotta a szemét, meglátott, majd még jobban kinyitotta a szemét, láthatólag megijedt, s egy gyors mozdulattal becsapta az ajtót.
 

Általam levont tanulság:

Nem könnyű a gázóra leolvasó élete…

 

Amit szerintem megfelelően tettem:

 Nem tettem megjegyzést a szívecskékre.

 

Önkritika/változtatási javaslat magamnak:

 Hasonló helyzetben nem állni meredten, hanem gyorsan belépni és leolvasni a gázórát,  mielőtt becsapódik az ajtó.

Na jó, ez csak tréfa…

Valójában az a helyes, ha szólok neki, hogy kész van a fotó.:)

Na jó, ez sem komoly…

 

Mi a Te meglátásod?

Lépj velem kapcsolatba, fejlesszük együtt az emberekkel való foglalkozás módját és írd meg nekem a javaslat@pszichosztori.hu e-mail címre, szerinted mi a történet tanulsága és mi lett volna a megfelelő magatartás a leolvasó részéről!

 

Mónus Tamás, 2018. Május 02.

Vissza a topikba