A lakásban levő gázóra tetején mindenféle cucc volt, amit elkezdett lepakolni az asszony.  Pakolás közben pedig így szólt:

– Jaj, ez a gyerek, mindent rápakol erre a gázórára!

Elképzeltem egy felnőtt gyereket, amikor kijött egy kisfiú a szobából.

– Na itt a bűnös! – mondta az asszony, amit meglepődve hallgattam.

 

Amit szerintem megfelelően tettem:

 Nem szóltam semmit, csak mosolyogtam, hiszen nyilvánvaló volt, hogy nem a gyerek pakolt oda, de ezt nem mondhattam ki. 

 

Önkritika/változtatási javaslat magamnak:

 Ma is ugyanígy tennék.

 

Mi a Te meglátásod?

Lépj velem kapcsolatba, fejlesszük együtt az emberekkel való foglalkozás módját és írd meg nekem a javaslat@pszichosztori.hu e-mail címre, szerinted mi a történet tanulsága és mi lett volna a megfelelő magatartás a leolvasó részéről!

 

Mónus Tamás, 2018. November 03.

Vissza a topikba