Egy nagyon idős bácsi engedett be a lakásába, aki idős kora ellenére mindig viccelődik. Most egy kicsit hivatalos volt az arca, ezért megkérdeztem, hogy van:

– Hogy tetszik lenni?

– Köszönöm szépen az érdeklődését! Volt három hónapja egy agyvérzésem és a bal szememre azóta nem látok. 92 éves múltam, kérdeztem is az orvosomtól, hogy mi lesz még, ha majd megöregszem? 

 

Amit szerintem megfelelően tettem:

 Nagyon jót nevettem rajta, s tiszteltem őt, hogy idős kora és vaksága ellenére ilyen humorral tudja kezelni a helyzetet, s az életet.

 

Önkritika/változtatási javaslat magamnak:

  Ma is így tennék. 

 

Mi a Te meglátásod?

Lépj velem kapcsolatba, fejlesszük együtt az emberekkel való foglalkozás módját és írd meg nekem a javaslat@pszichosztori.hu e-mail címre, szerinted mi a történet tanulsága és mi lett volna a megfelelő magatartás a leolvasó részéről!

 

Mónus Tamás, 2018. November 14.

Vissza a topikba