Bár már nagyon sok párbeszéden és köszönésem túl vagyok, mindig érnek meglepetések. Amióta leolvasó vagyok, neveztek már sokféleképpen, így voltam már:

  • Gázos úr
  • Tamás
  • Tomi
  • Tomika
  • Tamás Úr
  • Mónus Úr
  • Villanyos
  • Villamos
  • Gázos
  • Pénzbehajtó
  • Végrehajtó
  • Gázszámlás bácsi
  • Rendszer kiszolgáló
  • Putyin csicskása
  • Fiúka
  • Fiatalember
  • Öcsi
  • Haver
  • Hölgyem
  • Barátom
  • Öcsém
  • Kedves
  • Drága
  • Lenin elvtárs
  • Tigáz
  • stb.

 Már azt hittem, nem igazán lepődöm meg semmilyen megszólításon, köszönésen. Ma mégis sikerült egy kisöreg úrnak meglepnie furcsán kombinált köszönésével:

– Tiszteletem öcsi!

 Bevallom, bár kissé régen neveztek már öcsinek, de így, ebben a formában még soha és nagyon jót nevettem rajta.

 

Amit szerintem megfelelően tettem:

  Nem kértem ki magamnak, hogy nem vagyok öcsi!

 

Önkritika/változtatási javaslat magamnak:

  Minden rendben volt. 

 

Mi a Te meglátásod?

Lépj velem kapcsolatba, fejlesszük együtt az emberekkel való foglalkozás módját és írd meg nekem a javaslat@pszichosztori.hu e-mail címre, szerinted mi a történet tanulsága és mi lett volna a megfelelő magatartás a leolvasó részéről!

 

Mónus Tamás, 2018. December 22.

Vissza a topikba